A GED Africa projekt a Duna Group eddigi legnagyobb nemzetközi befektetése, amely egy Afrikában kiemelt jelentőségű kereskedelmi folyosó megvalósítását szolgálja. Egy ilyen volumenű, több országot és pénzügyi szereplőt érintő fejlesztés finanszírozása és működése igen összetett. Az alábbiakban bemutatjuk a projekt legfontosabb tudnivalóit, valamint a finanszírozási, működési és gazdasági konstrukció legfontosabb összefüggéseit.
A projekt finanszírozását az EXIM Bank és a folyamatba bevont MFB közel tíz hónapos pénzügyi, jogi és kockázati átvilágítást követően hagyta jóvá.
A finanszírozási konstrukció megvalósításához a két állami tulajdonú bank állami kezességvállalást kért, amelyet a magyar állam biztosított számukra. Ez a kezesség nem a Duna Aszfalt Zrt.-nek szólt, hanem a finanszírozó bankok számára jelentett biztosítékot a kötvénykibocsátás lebonyolításához. A kezességvállalásról a magyar kormány és az illetékes állami szervek saját hatáskörben döntöttek; erre a Duna Groupnak sem ráhatása, sem döntési jogosultsága nem volt.
A finanszírozást nyújtó bankok a kölcsönt nem az afrikai projektcégnek, hanem a Duna Aszfalt Zrt.-nek biztosították, így a hitel visszafizetéséért elsődlegesen a Duna Aszfalt Zrt. felel saját vagyonával. Az állami kezesség kedvezményezettje nem a Duna Group, hanem a finanszírozó bankok. A kezesség kizárólag arra az esetre szolgál biztosítékul, ha a Duna Aszfalt Zrt. valamennyi rendelkezésére álló eszköze és vagyona ellenére sem tudná teljesíteni fizetési kötelezettségeit. A kezesség tehát nem a vállalat felelősségét váltja ki, hanem a finanszírozó bankok kockázatát csökkenti.
A projekt finanszírozási konstrukciója több szempontból is előnyös a magyar állam és közvetve a magyar állampolgárok számára. Ahogy korábban is írtuk az állami kezességvállalásért a Duna Aszfalt Zrt. kezességvállalási díjat fizet, amely közvetlen bevételt jelent az államnak. Emellett a projekt finanszírozására kibocsátott kötvények a piaci átlagnál magasabb, jelentős kockázati felárat tartalmazó kamatozásúak. Mivel a kötvényeket magyar állami tulajdonú pénzintézetek jegyezték le, a kamatbevételek szintén az állami pénzügyi rendszerben jelennek meg. Ez azt jelenti, hogy a konstrukció sikeres működése nemcsak a projekt megvalósítását szolgálja, hanem az állam számára is bevételt termel, amely közvetve a magyar közösséget és az adófizetőket is szolgálja.
A finanszírozás biztonságát tovább erősíti, hogy a Duna Group nem egyetlen projektre épülő vállalatcsoport. A Duna Aszfalt Zrt.-n keresztül a magyarországi mellett lengyel, cseh, szlovák és román leányvállalatok is végeznek kivitelezési tevékenységet, így a vállalatcsoport pénzügyi stabilitását több országban megvalósuló projektek és több piacon keletkező bevételek támasztják alá. Ennek köszönhetően a finanszírozó bankok kockázata nem kizárólag az afrikai projekt eredményességétől függ.
Társaságunk a kibocsátott kötvényekhez kapcsolódó valamennyi kamat- és adósságszolgálati kötelezettségét eddig maradéktalanul teljesítette, és a jövőben is ennek megfelelően kíván eljárni.
A Duna Group bevétele a megépített infrastruktúra üzemeltetése során beszedett útdíjakból származik majd. A finanszírozási konstrukció alapján ezek a bevételek elsődlegesen a kötvény előtörlesztésére szolgálnak, így a projekt eredményes működése közvetlenül hozzájárul a finanszírozás gyorsabb visszafizetéséhez és a futamidő rövidüléséhez. Minél sikeresebb a projekt működése, annál gyorsabban csökken a fennálló finanszírozási kötelezettség, ezzel együtt pedig a finanszírozó bankok kockázata is.
A nemzetközi infrastruktúra-fejlesztési projektek költségeinek összehasonlítása kizárólag kilométerenkénti kivitelezési költség alapján nem ad valós képet.
A Kasomeno–Mwenda projekt nem autópálya, hanem egy mintegy 184 kilométer hosszú, kétsávos közút megépítését és üzemeltetését foglalja magában, amelynek műszaki tartalma jelentősen eltér egy magyarországi autópálya-beruházástól. Az afrikai talaj- és geológiai adottságok eltérő műszaki megoldásokat tesznek szükségessé.
A beruházás része továbbá egy 362 méter hosszú határhíd, két korszerű egymegállásos határállomás, valamint az elektronikus útdíjfizetési és üzemeltetési infrastruktúra teljes kiépítése is. Ezért sem más afrikai, kizárólag útépítési elemeket tartalmazó projektek, sem hazai autópálya-fejlesztések kilométerköltségeivel nem végezhető szakmailag megalapozott összehasonlítás.
A kivitelezési költségeket a piaci verseny határozta meg. A nemzetközi és helyi partnerek, valamint az alvállalkozók nyílt versenyeztetési eljárás keretében kerültek kiválasztásra, amelyben minden megfelelő piaci szereplő részt vehetett.
A GED Africa projekt a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Zambiai Köztársaság területén valósul meg. A beruházás részeként közel 184 kilométer hosszú közút, egy 362 méteres határhíd, két korszerű határállomás és a működtetésükhöz szükséges infrastruktúra épül ki. Az új útvonal mintegy 500 kilométerrel rövidíti le a Haut-Katanga tartomány bányászati területe és a tanzániai Dar es Salaam kikötője közötti szállítási útvonalat, így jelentősen csökkenti a szállítási időt és a logisztikai költségeket. A két új, korszerű határállomás emellett jelentősen felgyorsítja a határátlépést a két ország között, tovább javítva a közlekedés és a kereskedelem hatékonyságát.
A projekt egy 25 éves PPP (Public–Private Partnership) konstrukcióban valósul meg. A 2024-ben megkezdett, hároméves kivitelezési szakaszt 22 év üzemeltetés és fenntartás követi. A beruházást a Duna Group szakmai irányítása mellett nemzetközi és helyi vállalkozók valósítják meg.
A projektet a Duna Group Mauritiuson bejegyzett projektcége, a GED Africa Ltd. valósítja meg. Mauritius az Afrikába irányuló nemzetközi beruházások egyik legfontosabb pénzügyi és üzleti központja. Számos nemzetközi vállalat választja ezt a struktúrát, mivel fejlett pénzügyi szolgáltatási környezetet biztosít.
A társaságiadó-rendszereket vizsgáló nemzetközi rangsorban Mauritius 2024-ben a 15. helyen szerepelt, míg Svájc a 4., Magyarország pedig a 22. helyen állt. A 2025-ös rangsorban Mauritius a 16. helyre került, Magyarország a 21., Svájc pedig a 3. helyet foglalja el.
Bízunk benne, hogy ezek az információk hozzájárulnak a projekt finanszírozási és működési konstrukciójának teljesebb megértéséhez.